Köszönöm a türelmet és a kommentárokat az előző részhez. Jó olvasást :)
Peter bejelentése után pár héttel már ott álltam a motorhome gyűrűjében a száguldó cirkusz első futamának helyszínén Bahreinben, és szájtátva figyeltem a szorgoskodó csapattagok tevékenységeit.
El sem hiszem ...végre itt vagyok közöltem magamnak, hogy tudatosítsam nem álmodom. Tettem egy 360 fokos fordulatot a tengelyem körül majd elindultam...Azon a rövid úton végig sétálva a Christian Louboutin cipőm kopogásán kívül semmit nem hallottam mintha megállt volna az élet.Az előbb még szorgoskodó emberek eltűntek és a nagy hangzavar megszűnt. Megálltam majd körbe pásztáztam tekintetemmel a körülöttem lévőket. Ez kínos nyugtáztam de vajon mit bámulnak ennyire...tettem fel magamnak a kérdést. Hát nem kellet sokat várnom a válaszra.
Cicám többet is mutathatnál - hallatszott egy férfi krákogó rekedtes hangja... Hogy mi hőköltem meg majd megpróbáltam magam mögé nézni, azonban ez fizikai képtelenségnek bizonyult. Jobbra fordultam majd balra de semmit nem láttam magamon ami a fütty koncertet kiválthatta. Utolsó próbálkozásként kezemmel elkezdtem tapogatni hátsó fertályam tájékát... A szoknyám hátulján a vágás az eredeti szabásnál feljebb szakadt ráadásként ma egy csipkés cobfixbe öntöttem hosszú lábaim. - jaj ne...szorítottam Chanel táskám gömbölyű fenékpárnáimhoz majd futni kezdtem hogy megtaláljam a legközelebbi menedéket.
Itt kell lennie itt kell lennie bújtam bele táskába néhány hajcsatért kutatva amelyekkel reményeim szerint összetűzhetem felszakadt szoknyám. Bassza meg - káromkodtam tőlem szokatlan módon. A retikül elszakadt és összes tartalmával a földre zuhant a rúzs a pénztárca a szempilla spirál mind mind más irányba indultak el és még a parfümöm is széttört, szerencse hogy már kifogyóban volt...De te legalább megvagy - guggoltam le és kaptam magamhoz a csatot majd négykézlábra ereszkedtem és elkezdtem összeszedni a táska tartalmát.
- Segíthetek hallatszott hátam mögül egy markáns ám visszafogott hang.
Úgy látszik ez a búvóhely mégsem olyan jó hely. Riadtan kaptam össze holmim és fordultam a hang irányába. Egy csodálatos kék számpár meredt rám, majd nem sokkal később kaptam észbe hogy aki velem szemben áll az nem más mint Sebastian Vettel. Akkor merült fel bennem először hogy körbenézzek hol is vagyok. Ahogy ezt az érzést megvalósítottam feltűnt hogy körülöttem kékség uralkodik és mindenütt csak egy embléma látható a Red Bull istáló-é.
-Nem kell én már itt sem vagyok - válaszoltam majd hurrikánként suhantam áll a falnak támaszkodó személy mellett.
-Ö- hebegett a fiú - én nem akarok beleszólni de hátul ...szóval... Habogására kaptam csak észbe - Hát persze ezért "menekültem" ide... most mit csináljak?
- Itt van ezt kösd oda, ez eltakarja. - Nyugi nem láttam sokat...
-Köszönöm, egyébként én Dé...- nyújtottam kezet mikor egy szőke hajú nő szabályosan arrébb lökött és felvonszolta Sebet a lépcsőn.
Sebastian Vettel... hogy ez milyen egy töketlen alak. - mondtam mérgesen magam sem tudom miért. Egy órám maradt a sajtótájékoztató előtt, vissza kell mennem a szállásra, így nem állíthatok be...remélem vissza érek.
/Sebastian/
- Ez meg ki volt - támadt rám Rebeca.
Rebeca az én sajtósom és egyben menedzserem, minden lépésemet figyelte, minden lépésemet ismerte...(sajnos). Amikor a Red Bull-hoz kerültem, egy Daniel Past nevű srác végezte Rebaca munkáját. Ám egy nap nem jelent meg a megbeszélésen...azóta nem is láttam, csak egy levelet hagyott hátra ahol a szüleire hivatkozva megmagyarázza sürgős távozásának okát. Rá pár nappal a Red Bull Rebacat állította mellém... nem volt beleszólásom.
- Fogalmam sincs itt találtam a táskájába matatott.
- Rendben... de legközelebb nem nézem el ezt neked. Tudod hogy nem beszélhetsz civilekkel a jelenlétem nélkül. És ha nőre van szükséged akkor itt vagyok én nyomot neki a falnak és simította végig kezét a póló alatt mellkasomon...
(Most azt kérdezhetitek magatoktól mi ez az egész... Idővel megtudjátok, de annyit mondhatok nem biztos hogy az a legjobb ha Red Bull pilóta vagy... én azt hittem ennél nincs jobb...tévedtem.)
Szia Délia,
VálaszTörlésmegjöttem! Ami nem tudom, hogy neked jó vagy rossz hírnek számít...Nos a történetben a következő rész nem lett a leghosszabb, de legalább az eseményszálak futnak, ami jó pont...De, hogy egy kis kritika jellegű is legyen benne, mert első kommentírónak szerintem bele kell rakni valamit, elmondanám, hogy csak néhány kisebb hibát találtam a történetben(vesszőhibák), amik nem olyan eget rengető hibák, hiszen a legjobbakkal is megesik, szóval azért nem mondok inkább semmit...De egy valamit javasolnék neked. EZ csak egy ötlet nem kell megfogadni... Nekem az a véleményem, hogy azokat a részeket, amiket Délia gondol azokat valahogy jobban ki kellene emelned, hogy már az elején látszódjon, hogy az arra vonatkozik és ne csak az esetleges mondatvégi "gondolta magában" kifejezés után jöjjünk rá. Gondolok én itt dőlt betűre, más betűtípusra vagy színre.Rengeteg lehetőség van...
Végezetül csak annyit, hogy nekem tetszett és kíváncsian várom a további részeket. Nem mondom, hogy mindig tudok majd kritikát írni, de olvasni fogom frissítésekkor az biztos...
Novum
U.I.: Nem csak Frankie-t alapból az egész The Saturdyas-t szeretem, bár fő kedvenc ott Vanessa, elsősorban hangi adottságok miatt...