3.rész

Sziasztok. Tudom hogy később mint ígértem de megérkezett az új rész. Véleményem szerint nem lett a legjobb rész bár sokat vártatok rá...bocsánat. Kérlek mondjátok el véleményeiteket és ötleteiteket ha vannak( remélem vannak). Nem tudom észrevettétek-e de bővítettem a szereplők menüpontot. Tetszik vagy szerintetetk fölösleges? Írjátok bármivel kapcsolatban. És köszönöm Novum a tanácsot megfogattam, remélem így dőlt betűvel már jobban lehet érzékelni a szereplők gondolatait.

xoxo Délia :)

/Délia/

Szapora léptekkel haladtam a médiaépület felé, a szellő finoman ingatta szoknyám.Úristen még meg sem néztem kik lesznek az interjú alanyok... ez aztán a felkészültség Délia...Az első napodon. Gyorsan kikaptam a retikülöm karmai közül a nekem írt papírt és olvasgatni kezdtem, az információkat.Úristen ezt komolyan leírták nekem... én meg még attól tartottam hogy nem fogok semmit tudni, de egy olyan lány aki már kiskorától kezdve a kipufogó gőzt szívta magába az első szava a vrrm-vrrm volt és pelenkás korától mindig ott ült a Tv képernyője előtt a Forma1-es hétvégék idején ( hát igen sajnos csak TV-ből adatott meg 14 éves koromig) hogy átadhassa magát a verseny nyújtottam élvezeteknek annak a leírtak semmi újdonságot nem jelentettek. Az épületbe beérve még azzal a feladattal is meg kellett birkóznom hogy megtalálja az interjú szobát. Rendben ha esetleg késve érkezem , aminek nagy az esélye, akkor csak észrevétlenül besurranok. A kezemet a kilincsre tettem és finoman lenyomtam, hogy minél kevesebb zajjal járjon. 

-Hupsz - kaptam az arcomhoz. 

A "bemutatkozásom" ennél rosszabbul nem is sülhetett volna el. Mikor megpróbáltam belopózni a papucsom beakadt a küszöb szélébe, majd hatalmas csattanással szabadult ki onnan, a testem pedig csak pár centin múlott hogy ne az egyik újságíró karjaiba hulljon. Az előadásomat többen nevetéssel díjazták, mások pedig lenéző és megvető pillantásokkal. Mivel a tervem hogy észrevétlen maradjak nem jött össze, így gondoltam tovább boldogítom a közönséget ennél kínosabb már úgy sem lehet. Elindultam azon keskeny úton, amely az újságírók és a faggatott alanyok között helyezkedett el... középre érve pukedliztam jobbra majd balra fordítottam a fejem azután hátra vonultam. Hallottam, ahogy pár kedves újságíró hölgy sugdolózik, és megjegyzéseket tesz rólam. 

-Mindent hallok - böktem meg a vállukat - és mások is -mondtam nekik mire kissé arcpírrel az arcukon abba hagyták a csipogást.

Az emelvényen az idei bajnokság esélyesei foglaltak helyett név szerint ott volt Lewis Hamilton, Jenson Button, Felipe Massa, Fernando Alonso, Mark Webber és a most csúcson lévő Sebastian Vettel.

Hát igen elkell ismerni a teljesítménye kiemelkedő, és rendkívűl figyelemfelkeltő azonban számomra gyanakvásra ad okot. A 15 perces interjú alatt csak úgy záporoztak a kérdések. Azonban véleményem szerint ezek nem átgondolt kérdések voltak, hiszen olyan dolgokat tudakoltak egyesek, amikről már 100% -os információink voltak...legalább is nekem az volt. Az én kezemet a tömegbe szinte észre sem vették , már kezdtem úgy érezni magam mintha láthatatlan lennék, azonban Alonso az utolsó kérdés jogát nekem adta...hozzá teszem nem értem hogyan szúrt ki...

-Fernando azt tudjuk mind, hogy a te nevedhez sok kétes ügy fűződik , zsarolások, manipulálások és még egész hosszú a lista...de furcsa mód még is szeretnek a csapatok...Nem érzed úgy hogy két világbajnoki címed nem olyan értékes mint Lewisé  Buttoné vagy akár Sebé.... És nem félsz attól hogy egyszer ellened is kijátszanak hasonló kártyákat mint amiket te kijátszatsz vagy kijátszottál mások ellen?? - tettem fel a kérdés.

A kérdésemre adott válasza kissé zavaros volt, melynek köszönhetően nem kaptam választ az általam tudni akartakra...

/Sebastian/

Az kérdések záporában éppen elbambultam mikor láttam hogy a kilincs lenyomódik. Tehát akkor nem VIP vendég valamelyik csapatnál, pedig túl elegánsnak tűnt. Újságíró ez megzavarhatja a dolgokat ha... gondolkoztam el majd mosolyra húzódtak ajkaim mikor megláttam pukedlizni... 

Interjú után Rebeca, egyből letámadott szokásához hűen, és beszélni kezdett hozzám azonban én szemeimmel csak egy embert fürkésztem a már ismert idegent. Azonban már sehol sem láttam...nem baj gondoltam most Rebecatól úgy se lenne esélyem beszélni vele...

A ringen elvégzendő munkák után engedélyt kaptam, hogy a visszamehessek a szállodába. A megterhelő nap után fáradtan dőltem a kanapéra. Két karomat a fejem fölött összekulcsoltam és elmélkedni kezdtem...majd e rövid ejtőzés utána a fürdő szobát céloztam meg hogy lemossam magamról a mai nap „szennyét” ... , bár tudtam ez nem olyan egyszerű. Nem volt sok kedvem a csapattal étkezni ezért üzentem nekik, hogy nem érzem jól magam és lefekszem hogy holnapra minden a megszokottul mehessen. Ez az első futam és még is már most fullaszt a csapat... mi lesz velem? - tettem fel a kérdést magamnak. 9 körül mikor már biztos voltam benne hogy a csapat a vacsorát befejezte, lementem a bárba. Rendeltem magamnak egy Colat, amíg vártam hogy italom megkaptam körbepásztáztam szememmel a területet. Hatalmas nevetés ütöttem meg fülemet tőlem nem messze, fejemet oda fordítva egy ismerős szempárral találkozott tekintetem. Azonban még mielőtt bármit reagálhattam volna, fejbiccentéssel vagy mosollyal a tulajdonosa elkapta pillantását és folytatta a csevegést az őt körbe vevő férfitársasággal. A pultos megszólalására visszafordultam majd információkat próbáltam begyűjteni, több-kevesebb sikerrel.

-Szia haver. - jött az üdvözlés egy meglepő hátveregetéssel kísérve.

-Szia. Mit csinálsz te itt lent Daniel?

-Ez én is kérdezhetném Seb... Ma nem is láttalak a pályán...persze tudom, hogy ott voltál...

-Igen... engem nem sokan látnak, tudod a csapat elég rövid pórázon tart...

-Értem. Jut eszembe nincs kedved vasárnap elmenni bulizni megszeretném ünnepelni méltó mód a Forma1 -es debütálásom.

-Oh jó ötlet, bár nem tudom a csapatnak milyen tervei vannak... de szólok, ha mégse lenne jó. De mesélj mi újság sikerült beilleszkedned? – kérdeztem

…

-Figyelsz te rám egyáltalán?? Ki van ott aki ennyire elveszi a gondolataidat? -kérdezte majd hátrafordult.

-Te Déliát szemléled? 

-Délia...hát persze... Te ismered - hökkentem meg.

-Igen sokat beszélünk, kifejezetten jóba vagyunk még mikor a WSR-be versenyeztem, akkor találkoztam vele. Akkor éppen nem dolgozott csak egy barátját kísérte el. Beszélgettünk, elmentünk vacsorázni...aztán pedig csak alakultak a dolgok...

-Te most azt mondod, hogy szexuális kapcs...-kezdtem bele

-Nem te lüke...mondom jó barátok lettünk B-A-R-Á-T-O-K - betűzte. Oda is megyek hozzá köszönni, gyere te is...

-Ja persze...azt se tudja kivagyok...

-Azt kétlem tűnődött el...inkább úgy lenne a pontos, hogy nem ismer...

/Délia/

-Úristen Daniel..ez aztán a meglepetés - ugrottam újra látott barátom nyakába. Azt hittem te a Mariottba szálltál meg.

-Hát rosszul tudtad - mosolygott rám édes mosolyával. Mikor kicsit oldalra lépett akkor vettem csak észre, hogy nincs egyedül.

- Sebastian Vettel - nyújtott kezet.

- Én a bemutatkozást, már megpróbáltam egyszer megejteni...akkor félre löktek  - mondtam neki majd visszafordultam Danielhez és invitáltam hogy üljön le.

Ekkora szerencsétlent itt áll fölöttünk vagy 3 perce....

-Ülj már le - rontotta meg Daniel barátját, aki ezután társaságunkban foglalt helyet.

Kiválóan elbeszélgettünk a fiukkal, bár a Forma1 jelenlegi császára nem sokat fűzött hozzá társalgásunkhoz.

-Megbocsátotok. - álltam fel, hogy a mosdó felé vehessem az irányt.

/Sebastian/

Miután Délia a mosdó a fiuk, pedig a szobájukba távoztak, végre Danielhez tudtam szólni

-Figyelj haver ez irtó kínos

-Te teszed azzá...és mi az hogy félrelökted Déliát.

-Én?? Nem én Rebeca... Mind1 ez hosszú. Melyik a barátja? - kérdeztem

-A barátja -nevette el Dan. Most nem mondod komolyan hogy nem tűnt fel hogy ezek a srácok melegek...

-De, feltűnt...gondoltam Délia biztos az érzékeny férfiket szereti...

-Biztosíthatlak róla hogy nem... Néz, már jön is, szedd össze magad... -nézett rám szúrósan 

Sabastian szobája